A 2018-ban elhunyt egykori rádiós főbemondó évtizedeken keresztül volt a Magyar Rádió meghatározó hangja, aki önmaga is tanította, és hírdette beszélt nyelvünk szépségét.

Bőzsöny Ferenc 1931 Január 7-én született Pécsen. Általános Iskolai éveit szülővárosában töltötte, azonban 1947-ben Veszprémben kezdte meg középiskolai tanulmányait. Itt a Piarista Gimnázium tanulója volt. Olyan, később meghatározó személyekké váló osztálytársakkal, mint például Mádl Ferenc egykori köztársasági elnök.
Ekkor még papnak készült. Ez a terve végül semmisé vált, mert a gimnáziumot az akkori hatalom feloszlatta. Főiskolára ötszöri jelentkezés után sem vették fel, az akkor uralkodó politikai nézetek miatt.

Sorkatonai kötelezettségét Esztergomban teljesítette, ahol parancsnoka figyelt fel a hangjában, beszédében rejlő kincsre. E Elöljárójának tanácsára jelentkezett a Magyar Rádió felhívására, melyben bemondókat kerestek. A 3000 pályázó közül egyedüliként választották ki. Először 1956. augusztus 26-án hallhatták hangját a rádióhallgatók.
Ez idő tájt sikeresen felvételizett az ELTE magyar-történelem szakára, ahol tanári képesítést szerzett.
Ezt követően elvégezte az angol szakot is. 1973-ban doktorált magyar nyelvészetből.

2000-ben indult útjára a magyar harangok történetét bemutató sorozat, amelynek során minden héten más-más magyarországi templom harangja szólt délben a Kossuth Rádióban. E sorozat narrátori feladatait kezdetektől fogva ő látta el. A napi hírek bemondásán kívül számos fontos esemény szpíkere is volt, mint például: Horthy Miklós kormányzó kenderesi újratemetése, Bethlen István miniszterelnök hamvainak hazai földbe helyezése és
Grósz Károly temetése.
A Mesélő Krónikák című történelmi-ismeretterjesztő műsort is vezette.

A Magyar Rádió mellett a Televízióban is maradandót alkotott: a Delta kisfilmjeinek egyik állandó narrátoraként.
De ezek mellett egy teljesen más közegből is ismert a hangja: 2000-2011. között Bőzsöny Ferenc mondta be a piros metró állomásait.

Bőzsöny Ferenc magas szakmai tudásának mivoltát ékesen bizonyítja, hogy 1973-tól tagja volt a
Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, majd később a Magyar Rádió nyelvi bizottságának.
Valamint elnökségi tagja volt az Anyanyelvápolók Szövetségének.
Nyugdíjba menetele után Bíró László püspök meghívására a Központi Papnevelő Intézet rektora, retorikatanára lett.

Számos elismerést kapott:

•  Magyar Rádió és Televízió nívódíja
•  Kazinczy-díj (1997)
• A 2000. millenniumi esztendőben a magyar nyelv ápolásáért és magas szintű közreadásáért kiérdemelte Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét
• Belváros-Lipótváros és Zebegény díszpolgárává választották
• Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (2005)

2018.Október 28-án hajtotta örök álomra fejét.