100 éve Történt
2022. október 05. írta: V77blog

100 éve Történt

A soproni népszavazás

1921. december 14-e és 16-a között Sopron, valamint környékének lakossága népszavazáson döntötte el, hogy összesen 257 km² Magyarországhoz, esetleg Ausztriához tartozzon-e. Ez volt a trianoni békeszerződés egyedüli komolyabb területi felülvizsgálata, amit a nagyhatalmak tartósan elfogadtak.

 

sopron.jpg

 

„A leghűségesebb város” (latinul: Civitas Fidelissima). hazánk egyik legrégebbi városa, a határhoz való közelsége okán pedig kapcsolatot teremt Magyarország és nyugati szomszédunk között. Műemlékekben a második leggazdagabb település hazánkban.

A szavazás előzményei- A Nyugat-magyaroszági felkelés és a velencei konferencia

A nyugat-magyarországi felkelés 1921. augusztus 28. – 1921. október 13. között zajlott a mai Burgenland és Magyarország nyugati területén. Egy második próbálkozás 1922. július 15. és július 27. között történt. A felkelés kiváltó oka az osztrák államtanács 1918. november 17-i nyilatkozata volt, amelyben etnikai elvekre hivatkozva bejelentette területi igényét a többségében németek lakta, de jelentős horvát és magyar kisebbséggel rendelkező Nyugat-Magyarországra, beleértve Sopron városát is.

A döntés ellen a magyar kormány is tiltakozott és megpróbált megállapodni az osztrák államvezetéssel, de a próbálkozások eredménytelenül zárultak. Ekkor kezdődött egy önkéntesekből álló magyar felkelő alakulat szervezése, Héjjas Iván, Prónay Pál és Ostenburg-Moravek Gyula vezetésével. Amikor 1921. augusztus 28-án az osztrák csendőr alakulatok átlépték a határt, hogy birtokukba vegyék a nekik ítélt területet, Ágfalvánál a Francia Kiss Mihály és Kaszala Károly vezette felkelők szembeszálltak a csendőrökkel és visszaverték őket. Ezzel vette kezdetét a nyugat-magyarországi felkelés, amely közel másfél hónapig tartott. A felkelés során a felkelők kiszorították az osztrákokat a teljes Burgenland területéről, majd kikiáltották a Lajtabánságot, Prónay Pált nevezve ki lajtai bánnak.

A harcok eredményességének köszönhetően az 1921. október 11. – 13. között tartott velencei konferencián a kormány képviselői kiharcolták, hogy Sopron és a környékén fekvő nyolc falu népszavazás útján dönthessen hovatartozásáról. A december 14–18. között tartott népszavazáson a lakosság 65,8%-a Magyarország mellett szavazott, így a népszavazás teljes sikerrel zárult.

A népszavazás számokban

Sopron 37 509 lakója közül 18 994-nek volt szavazati joga. 89,2%-os részvétellel 72,7% szavazott Magyarországra.

A környező településeken a 7 900 jogosult szavazó 83,9%-os részvételével 54,6%-a Ausztria mellett szavazott. Magyarországra csak Nagycenken, Fertőbozon és Kópházán szavaztak többségben.

A népszavazás “utóélete”

A trianoni szerződés alapján Ausztriának ítélt területeken az átcsatolást követően tíz faluban tiltakozások kezdődtek. Ennek eredményeként ezekben a községekben is népszavazásokat írtak ki, melyeknek az lett a következménye, hogy 1923. január 10. és március 9. között ezek a helységek is visszakerültek Magyarországhoz. A szóban forgó községek: a Szombathelytől nyugatra illetve délnyugatra fekvő Narda (akkor Kisnarda és Nagynarda), Felsőcsatár (akkor Alsócsatár és Felsőcsatár), Vaskeresztes (akkor Németkeresztes és Magyarkeresztes), Horvátlövő, Pornóapáti, Szentpéterfa, a Kőszegtől északkeletre fekvő Ólmod, a Fertőtől keletre pedig Fertőújlak (akkor Mekszikópuszta). A folyamatban kezdeményező szerepet játszó Szentpéterfa később megkapta a “Communitas Fidelissima”, azaz a Leghűségesebb Község címet.

Karácsfa, Lovászad és Nagysároslak viszont az Ausztriához csatlakozásra szavazott.

A fentieken kívül még egy falu került vissza Magyarországhoz a Trianon utáni nyugati határok mentén.

A szintén Vas megyei, Őriszentpétertől délnyugatra fekvő Szomoróc község lakosai a szomszédos Kerca lakosainak és az ott állomásozó határőröknek segítségével 1920. augusztus 1-jén fegyveres harcban szorították ki falujukból a megszállókat. Bár a sikert hamarosan ellentámadás követte, és a falu újra szerb-horvát-szlovén megszállás alá került, hosszú tárgyalások után 1922. február 8-án Szomoróc újra Magyarországhoz csatlakozhatott. (Ma a két falu Kercaszomor néven egy községet alkot.)

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Soproni_n%C3%A9pszavaz%C3%A1s#El%C5%91zm%C3%A9nyek https://hu.wikipedia.org/wiki/Nyugat-magyarorsz%C3%A1gi_felkel%C3%A9s http://www.sopron.hu/upload/varos/nepszavazas1921/Felkeles.html

A bejegyzés trackback címe:

https://v77blog.blog.hu/api/trackback/id/tr517947594

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása